Az idén közel 4000 milliárd forint hiányt kell az államnak megfinanszírozni, csaknem 1500 milliárd forinttal többet, mint ami a költségvetésben szerepel. A mai költségvetési adatdömpingből tisztább képet kapunk az állami gazdálkodásról, de valójában még az idei tervek is ingatag lábon állnak, ezért további kiigazító lépésekre lehet számítani.
A költségvetés valós helyzetét jól tükröző mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre: a hiány megugrott, ennek pedig nagy ára lehet. Főként, ha a kormányzat nem próbál meg kiigazításokat végrehajtani. De a költségvetés egyenlegjavulása is kisebb kiadásokat és/vagy magasabb adókat jelent, mindkettő alacsonyabb életszínvonalat, kisebb gazdasági növekedést okoz. Ha ezt elodázzák, akkor a következő külső sokk eljövetelekor ismét jelentős gazdasági visszaesésre számíthatunk, ugyanis a megszorításokat akkor kell majd végrehajtani, amikor egyébként is rossz a világgazdasági helyzet – írja elemzésében Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő és a Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője.
Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.
Az idei második negyedévben a kormányzati szektor hiánya 308 milliárd forint volt a KSH közlése szerint. Ezzel a deficit négy negyedéves gördülő átlaga 8,2%-ra emelkedett a GDP arányában. Már egy éve tart a deficit emelkedése, a parlamenti választások előtt megindult kiköltekezés, valamint az energiakrízis következményeit még mindig viseli a büdzsé.
Kedd reggel közleménnyel jelentkezett a Pénzügyminisztérium, melyben bejelentette, hogy a 2023-as hiánycélt 5,2%-ra módosították. A közleményben azt hangoztatja a tárca, hogy ez 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi deficitnél, ugyanakkor azt nem említi meg a minisztérium, hogy ez 1,3 százalékponttal magasabb az eredeti idei célnál.
A kormányzati szektor kedd reggel megjelent első negyedéves adatai is alátámasztják, amire már hónapok óta figyelmeztettünk cikkeinkben a költségvetés pénzforgalmi adatai alapján: nagyon rossz állapotban van idén a büdzsé. Az első három hónapban a GDP arányában 9,8% volt a hiány. A kumulált folyamatok is kellemetlen trendről tanúskodnak.
Az MNB hétfő reggel közölt, pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás finanszírozási hiánya 2022-ben 6,1% volt a GDP arányában, a jegybank ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni azt is az adatközlés során, hogy az Eximbank egyenlege nélkül -6,3% lett az egyenleg. Az utolsó három hónapban a kormány megint elképesztő mértékben megnyomta a pénzszóró gombot (igaz, ennek technikai okai is voltak): a GDP arányában 13,4%-os hiányt termelt az államháztartás.
A tavalyi harmadik negyedévben nagyot nőtt a kormányzati szektor hiánya a KSH adatai szerint. Ez abból fakad, hogy a kiadások növekedése meghaladta a bevételek emelkedését.
Előzetes adatok szerint 893 milliárd forint, a GDP 2,8%-a volt a kormányzati szektor idei első éléves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,9 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte a KSH.
Az előzetes adatok szerint 739 milliárd forint, a GDP 4,8%-a volt a kormányzati szektor hiánya az idei első negyedévben. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 74 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte a KSH. A bevételek oldalán elképesztő dolgok folynak.
A GDP arányában 6,8% volt a költségvetés hiánya 2021-ben, ami lényegesen jobb, mint a 7,5%-ra módosított hiánycél. Közben az államadósság 76,8%-ra csökkent, ami szintén sokkal jobb, mint a tavaly év végi pénzügyminisztériumi előrejelzésben szereplő 79,9%-os érték. Mindkét mutató a sokkal magasabb GDP-növekedéssel függ össze. Ami talán még ennél is érdekesebb: a tavalyi negyedéves adatok esetében találunk furcsa felülvizsgálatokat.
Az előzetes adatok szerint 1570 milliárd forint, a GDP 3,9%-a volt a kormányzati szektor hiánya 2021 első három negyedévében, a harmadik negyedévben 4,6% volt a deficit, ilyen magas hiányra 2011 óta nem volt példa. Ez azt is jelenti, hogy az év utolsó három hónapjában hatalmas hiányt engedhetett meg magának a kormány.
Az előzetes adatok szerint 788 milliárd forint, a GDP 6,1%-a volt a kormányzati szektor 2021. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 664 milliárd forinttal, GDP-arányosan 5,1 százalékponttal romlott. Az egyenleg változása a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű növekedéséből adódott. A jelentős romlás a Covid19-járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedéseknek a következménye - írta a KSH csütörtök reggel a kormányzati szektor adatok megjelenése kapcsán.
A tavalyi harmadik negyedévben 4,1% volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya, ami a legrosszabb harmadik negyedéves érték 2011 óta. A négy negyedéves gördülő deficit pedig már 5% fölé hízott tavaly szeptember végére, amire szintén 8 éve volt utoljára példa. A koronavírus és a járvány elleni védekezés látványosan éreztette a hatását a költségvetésen.
A második negyedévben 986 milliárd forint, a GDP arányában 9,1% volt a kormányzati szektor hiánya a KSH csütörtöki közlése szerint. Ilyen nagy költségvetési deficitre nagyon rég volt példa, ebből is látható, hogy a koronavírus-válság mély nyomokat hagy Magyarországon is.
Az első negyedévben 180 milliárd forintos mínusszal járt a kormányzati szektor, ilyen rossz egyenlegre 2015 óta nem volt példa az év első három hónapjában. A GDP arányában ez 1,5%-os deficitnek felel meg. A márciusban induló koronavírus-járvány és az arra adott korlátozó intézkedések kifejtették negatív hatásukat.
Ezért léphetett a kormány-
Interaktív, díjmentes online előadás
Emírségi közvetítéssel legalább 300 hadifogoly szabadulhatott.
Kisebb mínuszban zárta a BUX az év utolsó kereskedési napját.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
